Kutná Hora, az ezüst városa

Kutná HoraKutná Horat nemcsak az ezüst városának, de nemzeti kincsnek is nevezik. Kimeríthetetlennek tűnő ezüstbányái nélkül talán végbe sem mehetett volna a cseh királyság hatalmas iramú fejlődése. Egykor Prága után Csehország második legfontosabb városa és pénzügyi központja volt, csodás gazdagságáról a ma is lenyűgöző épületek, templomok tanúskodnak. Bár Kutná Hora fénykora leáldozott, mégsem hagyta, hogy elfeledkezzenek róla. Csillaga újra felfelé ível, mióta az UNESCO a Világörökségek listájára felvette 1996-ban. Kutná Hora svédasztalon kínálja a történelmi látnivalókat, valóra váltja a városnéző turisták álmait.

Nem véletlen tehát, hogy az egynapos kirándulások egyik legnépszerűbb célpontja a város, ami hasonló érzést kelt, mint Prága, ugyanakkor a tömegektől itt még a főszezon csúcsán sem kell tartani. A rendszerváltást követően Kutná Horát sok cseh várossal együtt megpróbálták ráállítani a fejlődés útjára, modern negyedeket kialakítani, több munkahelyet létrehozni és ezzel idevonzani a fiatalokat. A törekvések azonban kudarcba fulladtak, főként a közlekedési hálózat bővítésének korlátai miatt. Kutná Hora így megmaradt egy csendes kisvárosnak, mely ma már egyértelműen a turistákra alapozza jövőképét.

Szent Borbála katedrálisSzent Borbála katedrális

A bányászok védőszentjéről nevezték el Kutná Hora katedrálisát, mely a város hatalmát és gazdagságát szimbolizálja. A monumentális épület nem kevesebb, mint öt évszázadon át épült, 1380-tól egészen a 19. század végéig. Több tucat tornya, a bonyolult díszítések még a kor legnevesebb mestereit is próbára tették. Belsejében késő gótikus és reneszánsz festmények, láthatók, de a város bányászati múltja még itt is nyilvánvaló, sok alkotás ábrázolja a bányászokat munka közben. A katedrális a város legnagyobb műemléki épülete.

Jezsuita kollégium

Az egyik legjelentősebb korai barokk épület, melynek elkészülte közel 80 évet vett igénybe. 1667-től a 18. század közepéig épült fel komplexum a híres olasz építész, Domenico Orsi tervezésében. A mester II. és III. Ferdinánd előtt tisztelegve tervezte F-alakúra az épületet, melynek megjelenése elég puritán, azaz megfelel a jezsuita elveknek. Csupán homlokzatának egy része emlékeztet a díszes, itáliai barokk palotákra. Három tornyából az egyiket statikai okokból kellett lebontani a 19. században. A rend feloszlatása után laktanyának és katonai kórháznak használták, sőt, gumiabroncsokat is tároltak benne.

Ezüstmúzeum

A kiállításon nemcsak az ezüst bányászatáról és annak feldolgozásáról tudhatnak meg mindent a látogatók, de a múzeum három épületében egyéb érdekességek is vannak. Az egyik részt kifejezetten az ezüst kitermelésének szentelték, de itt láthatók a gótikus szobák is. Az ún. Kőház, a késő gótikus épület a 17-19. századi polgárság életmódjával ismertet meg, látható Josef Kajetán Tyl, a cseh színház és a nemzeti ébredés egyik fontos alakjának otthona is. A múzeum legizgalmasabb része pedig Kutná Hora föld alatti világát fedi fel a látogatók előtt.

Olasz udvar

Az Olasz udvar valójában egy palota komplexum, gótikus épületek együttese, melyet a 13-14. században építettek. Eredetileg központi pénzverde volt és azok után az itáliai szakemberek után nevezték el, akiknek nagy szerepük volt a pénzverés megreformálásában. Itt működött a királyi pénzverde és az uralkodó is itt szállt meg, amikor látogatást tett a helyi ezüstbányákban. A 14. század során teljesen átépítették, a pénzverdét az 1770-es tűzvész után szüntették meg. Az épületben ma múzeum működik, ahol a pénzverés mikéntje mellett figyelmet érdekelnek az építészeti részletek is, mint a királyi kápolna és a pincék.

KőházKőház

A kutná horai Kőház nemcsak a város, de a teljes cseh építészet szempontjából is meghatározó. Egyedülálló példája a késő gótikus stílusban készült nemesi házaknak. Először 1660-ban említik ezen a néven, a ház mai megjelenése azonban sokat változott azóta. Az eredeti épület kétemeletes volt, oromfalát 1489-ben építették hozzá. A homlokzaton látványos szoborkompozíciók kaptak helyet, melyek 1491. után készültek. A ház belső elrendezése az 1839-es rekonstrukció során gyökeresen megváltozott, az ezt megelőző állapotokat a századforduló környékén próbálták meg helyreállítani, a homlokzaton látható középkori szobrokat másolatokra cserélték. Ma a Kőházban múzeum működik.

Ruthardka

A középkori, romantikus hangulatú utca a régi városfalak mentén húzódik. A Kutná Hora történetében egykor meghatározó Ruthard család után kapta a nevét, akikről egy sötét legenda maradt fenn. Eszerint Jiri Ruthard ebben az utcában lakott egy fényűző házban, de annyira fukar volt, hogy ahelyett, hogy lányát kiházasította volna, bezárta a ház pincéjébe. A lány itt étlen-szomjan tengődött, míg végül belehalt a megpróbáltatásokba, apja nem sokkal utána követte őt. A lány szelleme sokáig kísértett még a házban, míg az 1648-ban hirtelen össze nem omlott, 15 embert temetve maga alá.

Mi a véleményed? Szólj hozzá Te is!

Loading Facebook Comments ...

Még nincsenek hozzászólások. Légy az első.

Vélemény, hozzászólás?

Nézd meg ezeket is:
Csehország legnépszerűbb úti céljai

Prága nevezetességei

Close